Krisztián Blogja

Nos ujra ittvagyok, es irok is gyorsan. 

Szoval miota kinnt vagyok, most latom eloszor, hogy jobbra fordul a sorsom. 
A kedves Exem meg mindig duhong, mert halotta egy kozos ismerostol, hogy igen, Krisznek munkaja van... 
Nemkis felhaborodast keltve onagysagaban, ami ertheto, hisz o sose fog dolgozni, kijelentette mar parszor.
Szoval a KFC-ben dolgozok, mint team member(csapat tag), ami kb mindent takar. A konyhatol a pultokig, a takaritason at mindent. Nem alommelo, de azota , hogy meglett, lett sajat hazam, amit persze berlek, de 1 heti berem siman kiadja az arat. Szoval jo helyen van, 10 percre a melohelytol, emeleti lakas, mar ugy nagyjabol be is rendeztem, de sajna(hala istennek) a 12-16 oras napi muszakok nem segitenek a lakberendezesben. :D
A masik dolog, amit eszrevettem. Idejossz mint magyar, tudva az otthoni korulmenyeket, es en rohogve lenyomom a muszakom, neha tobbet is, mert az angolok, nem akarnak, vagy tudnak, vagy kitudja milyen okbol kirugatjak magukat, nem jonnek be, betegek de nagyon. Ja igen beteg, aznap delutan egy pub-ban ult rohogott a haverjaival, ami nem lenne baj, de minket tobbieket szivat. Majdnem bementem, hogy megtanitsam a jora, de inkabb nem, jobb a bekesseg. 
Ahogy a cim jelzi, ha valaki ezt a blogot nezi, annak mondom, hogy nem volt netem egy darabig, mert ugye be kelett kottetni az uj helyre, igy varni kelett par hetet... Mindenesetre, a hetvegen szabin vagyok, majd lehet hogy feltoltok par kepet. Elore jelzem, borzadaly, rendnek nyoma sincs.Meg, azaz majd ha sikerul hasznalt szonyeget talalni olcson akkor majd lesz :p

Most ennyi, majd hetvegen irok, megyek, alszok, de elotte furdes, kave, es nemi harapnivalo ugyhiszem :)

Tovabbi szep estet mindenkinek :)

Hát újra írok, gondoltam miután hajnalig beszélgettem Gonosszal, és talált egy videót youtube-on. 
Mélyen felháborított, tudom nem egyetemes nézet amit ez az "ifjú eltévedt foteloroszlán" vall, de akkor is, a mai világban a youtube se tesz semmit ennek a videónak a bannolása/törlése ellen.
Nem tudom, mi a rosszabb, majd mindenki eldönti. 
Volna pár ötletem, mit lehetne tenni ezzel a borjúval, mert embernek nem nevezném. 
FONTOS! Nem mindenki gondolkodik így, de egy hülye is elég hogy sok legyen a végén.

Nos megint itt vagyok.

Mérlegeltem a leehtőségeimet. Az önkormányzat nem segít, állandó lakcím nincs. Próbálkozásaim elhervadnak azonnal, amint munkát keresek, mert ugye Temporary accomodation(ideiglenes lakhatás) címszó elhangzása után azonnal leszerelnek a cégek amiket próbálok rávenni hogy alkalmazzanak. Ki venne fel valakit aki bármikor leléphet? Jogos.
Szóval megjegyezték, vagy segítenek(nem valószínű, mert külföldi vagyok, kimondta az ürge, ők sokkal inkább segytenek skótoknak mint egy külföldinek), vagy nem(ezt mondta a legvalószínübbnek), vagy esetleg kifizetik a repjegyet csak húzzak haza. Ezt szó szerint úgy mondta, hogy get the hell to hungary. Najó, ez már nálam is ütötte a szintet, nem hittem volna, hogy itt találkozok rasszizmus félével, föleg onkormányzatnál. Megjegyzem, én keresek és akarok melózni, ellenben a többi fiatal korombelivel, akik még keresni se keresnek, hazugságokat irnak a munkakereső naplóba.
Szóval tegnap felmarkoltam kettő jelentkezési lapot is, kitöltve ma visszavittem. Ekkor láttam, hurrikán szintű szél, erösen megtoldva homokkal. Mire beértem a kiszemelt munkahelyekre a lapokkal, úgy festhettem, mint egy vakond 2 napi földtúrás után.
Az egyik cégnél a Főnök is ottvolt, ő vette át a lapot, és annyit kérdezett, hogy gyalog jöttem-e(kb 3 háztömbnyire volt), mondtam persze, miért ne. Erre hevesen mérlegelni kezdett, jól megnézett magának az tuti. Remélem ez jó értelemben történt, és kpaok hívást, és nem a lenéző mérlegelés volt.
Ha nem jön össze, és muszáj lesz lelépnem skóciából, akkor lehet hogy elmegyek london környékére, valószínüleg több ott a meló is, meg kaptam egy ismerőstől egy ajánlatot, hogy lakjak náluk, amíg nem állok fel ebböl a helyeztből, és akor keressek kecót.
Aimee is ismeri őket, szóval picit veszélyes megint valakire támaszkodni, de nem tünik rossz ötletnek, jobb  mindenesetre mint hazakullogni. Nem tejfel az élet otthon ahogy láttam az olvasott hírekböl, Gonosz el szokott látni, ha lát valami érdekes hírt.
Apropó otthon. Az utóbbi hónapokban erős honvágy vett rajtam erőt... Több mint egy éve nem voltam otthon. Hiányzik, de ez egy szükséges rossz, össze kell jönnie ennek a húzásnak, felállni és dolgozni mint a gép. Még ha csak takarítás vagy mosogatás is lenne. Dolgozni akarok. :)

Ennek szellemében megyek túrom a melós honlapokat, és meglátom, hátha valami horogra akad.

Először is a cím feltűnő.
Kérdés gyanánt felteheti bárki, mit értek ez alatt.
Nos, először is, voltam tegnap a Langstone Housing Association-nél, adtak egy kitöltendő orvosi nyomtatványt, majd a dokival,vagy a diatetikussal ki kell töltetni.
Tegnap megkaptam a CSCS tanuló dvd-t is, aminek ma nekiülök,és ez melett meglett életem első andriod telefonja, egy Sony Xperia Tipo. Nagyon húzós volt angolul kézbevennem, őszinte leszek, úgy éreztem végem, ezt nem szokom meg. Azt hittem nincs benne magyar hang, erre, mikor Gonosszal beszéltem este skypeon, és összehasonlítottuk az ő telefonjával, belém ütött a felismerés, hogy ha van is benne magyar nyelv, az nem feltétlen "Hungarian" alatt keresendő, hanem Magyar alatt. Ugye mekkora hiba volt? Hiszen mostmár magyarul, jobban megy a megszokás rögös feladata.
Szóval majd a hétfőm lesz elég húzós, Council, majd a diatetikus a medical form miatt, ezek után időben be kéne érni leadni. Ha nem sikerül, akkor ujra buszosás másnap amit elkerülnék, ha lehet.
Kicsit még mindig tartok a hétfői önkormányzati időponttól, nem jók az emlékeim az önkormányzattal kapcsolatosan, de ahogy Gonosz mondta, a nullán vagy, alá nem mehetsz. Van benne valami.
Tegnap szintén a "szomszédok" mint egy megütött méhkas, jöttek mentek, teljesen be voltak állva, melyik mit használt, azt csak találgatni lehetett, de a szagokból ítélve amik a szobából jöttek(ahol 5 napja folyamatosan többen élnek) nemsok jóra gondoltam se én, se a hotel menedzsere.
Elképesztő, hogy munkát nem keresnek, legutóbbi kérdésemre a válaszuk "minek az" volt, szóval nem tudom, mi jár a fejükben, de a többség aki itt van, elkerüli a munkát mint állat.
Érdekes dolog, de a 30 felettiek nagyon normálisak, az az alattiak, inkább buták mint a föld, nemtörődöm, drogosok, persze nem mind, biztos van kivétel, én ezt láttam.

Enniyt egyenlöre, megyek meglesem azt a CSCS tanuló DVD-t.

Történetem

Hello mindenkinek aki ezt most olvassa.
Megpróbálom leírni az én nagy álmomat, kijönni Skóciába és élni a párommal aki itteni lakos, itt él már rég óta. Előre csak annyit szögeznék le, hogy amit itt leírok, az az én életem történései, nem biztos leírás az itteni emberekröl, csak az én történetem. És persze tervem folytatni és leírni mi is történhet, ha akár te is vagy a barátod szerelemből utazik.

Nos, akkor kezdjük el.
 2012 áprilisában terveztem el, hogy kijövök, és a neten, online jatékban megismert "szerelmemmel" közös életet kezdek, elszakadva az otthontól. Kiutazásomban sokan segítettek, de a nickjeikün hívom most itt őket, mert nem fer teljes neveket használni. Szóval Gonoszmanó (néha csak Gonosz-ként fogom hívni, megszokásból) és Ghostmaker volt a legnagyobb segítségem, mert egyedül nem tudtam volna kijönni, a család nem igazán vett komolyan, így felvértezve a barátaim segítségével, elindultam Ferihegyre. Már akkor hónapok óta skype-oltunk a nagy Ő-vel. Aimee a leányzó neve, és dúlt a szerelem. Kiutazásom csak pár száz font-al tudtam finanszírozni, de ugye a lakhatás adott volt, gondoltam meló is lesz, barmi megfelel, nem vagyok finnyás.
Az útiterv: Budapest, London, onnan Aberdeen, majd egy kisváros Elgin közelében. Nagyon északon, az idő itt jóval hűvösebb.
Londonban leszálltam, Luton volt az ominózus reptér, majd 9 óra várakozás, és irány Aberdeen. Onnan 30 percem volt elérni a vonatot, ami Elginbe vitt. Ott várt a nagy Ő.
Rögtön ölelkeztünk, régóta terveztük ezt a nagy találkozást, a szomszéd hölgy hozta át autóval a szomszéd kisvárosból ahol él. Pom-nak kelett hívni, nemtudom miért, de megkért, hogy hívjam így. Oké, nekem mindegy ha ez a kérése, miért ne. Én megkértem, hívjon Chriss-nek, mert a Krisztián itt kimondhatatlan névnek bizonyult.
Az itteni életre voltak terveim, föleg keresni munkát, és elkezdeni építeni egy családot. Sajnos csak későn jöttem rá, hogy Aimee-nek csak egy ugródeszka kelett. De erröl majd később.
Két nap múlva elkeztem intézni az NI számot, meg a TB számot, mint cukorbeteg, kelett az inzulin, szóval elsődleges volt, majd egy diatetikus. Ezek körülbelül 2 hét alatt megvoltak. A munkaügyre nem regisztráltam magam, okkal, nem segélyböl akartam élni.
Rövidesen találtam munkát is, a Walker's Shortbread LTD névre hallgató cégnél, factory operative-ként (nevezzük nevén: gyári munkás) és szinte mindent csináltam a takarítástól, a gyártósori gépbeltöltőig. Heti 250 font körül kaptam a fizut, örültem, jo meló volt, persze szezonális csak, de mivel lakhatás volt szinte csak kaja és rezsi volt amire kelett költeni. Aimee és én sem voltunk azok a bulizós típusok.
A gondok úgy november hónap végefelé kezdődtek. Két műszakban toltam, reggeli műszak majd második hétem délutáni. Szóval borult az alvásrendszerem, de Aimee-t nem zavarta, folyamatosan ment az online játék. Amikor hétvégén gondoltam csináljunk valamit, kijelentette, hogy nem akar kimenni a házból, játszak vele online. Kicsit én másképp képzeltem ezt anno. Szóval egyik nap nagy pofon várt, megláttam a telefonjában egy piszkozatot, a telo nem akart elhallgatni, mert hogy van egy piszkozat. Kíváncsiságból megnéztem. Nem tudom mit gondolt, mert kiderült hogy el akart vagy el is küldött, egy félmeztelen képet, egy amerikai csókának. Késöbb kiderült, hogy miközben melóztam késő délutánig, ő elkezdett valamit ezzel az emberrel. Ott borult a bili először.
Erre én elkezdtem utánanézni mit tehetek, hogy ittmaradjak, sajnos a kekszgyári melónak vége lett, ugye itt év végén satufék, majd áprilisban kezdenek újra, de aki itt dolgozott azt visszaveszik amint kell melós. Szóval kitöltöttem egy apply4homes kérdőívet, és vártam, közben megromlott a kapcsolat is, ez miatt a félmeztelen kép miatt.
Úgy február felé már nagyon rosszul alakultak a dolgok, közösen se ettünk, csak lakótársakká degradálódtunk. Igazából amekkorát csalódtam benne az semmi nem volt az elkövetkező dolgokhoz. Megbeszéltük, hogy március 29.-én elköltözök, kerestem is szobát, és házat is, de csak a szoba volt elérhető, de abból nem volt sok. Gondoltam majd eladom a számítógépem, amit vettem anno magamnak amikor dolgoztam, persze neki is vettem egyet, szinte azonosat. Nem volt olcsó mulatság, de akkor még nem voltak gondok, vagy csak én voltam vak. Nem tudom. Szóval amikor megemlítettem neki, hogy eladom a pc-t, és hogy akkor ahogy megbeszéltük, 29.én kiköltözök, mondta, hogy ő azt hitte itthagyom neki a gépet. Szarkazmusból mondtam, hogy nekem meg ingyen lesz a szoba bérlése. Ő bizony komolyan is vette, vérig volt sértve amikor mondtam hogy szarkazmus. Mikor lefeküdtem 14. én, akkor ő fentmaradt, persze én ekkor már egy ideje a diványon aludtam.
Mikor reggel arra ébredtem, hogy a bátyja, meg a felesége ordít mint a fába szorult, hogy keljek fel. Reggel 6 volt, és nemvárt dolog, úgyhogy kicsit meglepődtem. Kijelentették, 20 percem van összepakolni és menjek. Puff. Oké, mondom ez vicc? Nem volt az. Gyorsan összekaptam amit tudtam, mondták, kidobnak ők ha nem megyek. Nem vagyok egy harcias típus, nomeg nem is ettem ami egy cukorbetegnél nem úl jó, de erőt vettem magamon, és összepakoltam. A gépem ott maradt, majd érte megyek gondoltam. Merre menjek? Életem legsötétebb gondolatai kezdtek előtörni a fejemben. Gonosz is halotta mit művelt a nagyasszony, skype-on beszéltem vele, amikor tudtam, de amikor felhívtam mi volt ő is meglepődött.
Mondtam neki, hogy a tesó összepakolta a gépem amikor visszafordultam 1-2 cuccért amit otthagytam a nagy pakolásban, és láttam hogy pakolják a gépem össze, de akkor hirtelen máson járt a fejem.
Bementem az önkormányzathoz(Moray Council), mondták hogy ha kaphatok JSA-t(munkanélküli) akkor kaphatok segítséget. Jó, irány munkaügyi hivatal, úgyis joint claim-en voltunk(egyszerüsített munkanélküli pároknak), így Aimee kapta a pénzt az ő számlájára. Ezt gyorsan elintéztem, segítettek kitölteni is, de ugye várni kelett a válaszra. Megkérdeztem, mit gondolnak kaphatok-e munkanélkülit, azt mondták igen menjek vissza council-hoz.
Így is tettem, adtak egy telefonszámot, hogy hívjam fel, kapok hétvégére egy helyet, ahol ellehetek, és majd alakul. Elmentem egy pénzes fülkéhez, felhívtam. Segítőkészek voltak, egyszercsak azt mondták, hogy nem engedélyezte a housing officer(ha hontalan vagy ő dönt). Várjunk csak, vele beszéltem amikor azt mondta, hívjam ezt a számot ha kapok JSA-t. Csunyán átvertek, így éreztem. Visszamentem, hogy ugyan mi ez? Erre mondták, uljek le, 3 óra mulva lesz szabad Janis(az officer). Oké...
Táskákat letettem, kivártam az időt, kajálni nem kajáltam egész nap, csak kergettem a saját farkam, legalábbis így éreztem.
Mire behívtak az interjúra már kezdett elegem lenni, gondoltam megkérdezem miért lettem átbaszva. Erre kijelentették, hogy hiába vagyok EU-s tagállamból, nem tudnak segíteni, biztosan nem kaphatok munkanélkülit se, biztos a munkaügyi hivatalba tévedtek, mutattak is valami papírt egy törvényröl(késöbb kiderült, 2004-es törvény).
A hölgy kijelentette egyenesen: GO ON THE STREETS, WE CAN NOT HELP U, WHY WOULD WE GIVE U A PLACE INSTEAD OF THE SCOTTISH PEOPLE.
Na itt lepadlóztam. Összetört minden bennem ami eddig egyben volt. Ezzel a lendülettem Janis elballagott, mondta, hogy hagyjam el az interjú szobát, és sok sikert...
Oké, ez annyira rosszul esett, hogy itt én már csak el akartam ásni magam, el is ballagtam, gondoltam most mit csináljak? Szép óvatosan körülnéztem Elgin főutcáján és környékén, mert az ugye kamerázott, legalább biztonságos, péntek este nem biztató Elginben. Főleg mint egy hontalan ember.
Találtam egy kis beugrót az egyik utcában, sötét, kukákkal tele, de legalább száraz, és eldugott. Elkezdtem bevackolni magam, el voltam teljesen keseredve. Olyan este 9 körül arra jött egy rendőrkocsi, kiszálltak és odajöttek, hogy mit keresek itt? Miért nem vagyok szállón? Moondtam mi történt, azonnal betettek a kocsiba táskástól, mondták hoyg nem maradhatok az utcán.
Mikor beértünk, a főtörzs(nemtudom mi a pontos megnevezése) kérdezte ki vagyok, honnan jöttem, ilyenek. Elmondtam neki is mi történt velem, erre ő felháborodott rendesen, azt hittem rám mérges. Nem azt mondta, ez nem az a Skócia amit ő ismer, és amit szolgál. Elkérte az útlevelem, majd mondta, hogy hoz egy szendvicset, nagyon szarul néztem ki. Eszembe se jutott mérni a cukrom, elég magas volt. Elmajszoltam a szendvicset, pedig lisztérzékeny is vagyok, szóval a fehérkenyér nem nyerő, de kisebb bajom is nagyobb volt. Úgy 20 perc múlva visszajött, és mondta, van szállás a hétvégére. Úgy néztem rá mint a messiásra. Megkérdeztem mikor megy busz Forres-be, oda kelett mannem a Royal hotel-be. Ez egy hontalanoknak fenntartott hotel, amit az önkormányzat(Moray council) futtat.
Ez után sem lett jobb, próbáltam visszakérni a maradék cuccom, föleg a számítógépem, kelett pénz kajára, és az eladható, még cash-shoppokban is. Amikor próbáltam hívni Aimee-t akkor szinte mindig lecsapta a kagylót, majd bejelentette, hogy a gépem a testvérénél van, Forres-ban, bármikor mehetek érte, csapta le a kagylót ezután megint. A testvérét megkérdeztem facebookon, mi a címe, erre letiltott...
Oké, vissza a rendőrségre, elmondtam nekik, hogy mi történt, megint, ők felhívták őket, és próbálták elsimítani, de nem ment simán, így mondták is nekik, hogy ha nem adják vissza, az lopás. Erre nagy nehezen vissza akarták adni, de fel gép a testvérénél, a monitor Aimee-nél, dupla képernyőm játszik mostmár..
Najó itt ami biztosíték maradt az kiment. Elmentem a gépért a tesóhoz, vittem 2 srácot magammal a Royal-ból, mondtam, ha nekemesik a csávó, ne csináljanak semmit, tanúnak vittem őket, vagyis biztosítéknak. Kihozta a gépet, persze semmi más nem volt csak a gépház meg ami benne is volt, se monitor se semmi. Megjegyezte, ha visszamegyek Aimee házához akármiért, megjárom. Majd valamikor elmegy érte ha lesz ideje. Mondtam neki, hogy ez nem így megy. Őt nem érdekli, mondta, erre én is mondtam, hogy engem sem. Mint elköszönés elkezdte nyújtogatni a nyelvét. Nagyon felnőtt viselkedés. Gratulálni tudok csak az ilyen embereknek.
A Council közben folyamatosan szivatott, adtak 1-2 napot ujra a szállón, majd mondta egy ember, hogy keressem fel a Moray Citizen Advice Bureau-t(CAB a továbbiakban) ami egy non-profit szervezet. Segítenek a bajbajutott embereken, mint én. Bementem, elmondtam megint mi történt, erre a segítőm megpróbált telefonálni párat, de gyorsan feladta, így az egyik munkatársa jött be, aki átvette az ügyem. Jim McCourt(segytőkész ember, csak jót tudok mondani, harcol folyamatosan értem) vette át a gyeplőt. Néhány hívás és újra ki lett tolva a határidő amit a szállón tölthetek. Mondták a Council-nál Jim-nek, hogy kérjek egy papírt, ami bizonyítja hoyg kaphatok munkanélkülit, mert az rám ugyse vonatkozik, biztos nem kapok. Erre Jim elmondta, hogy mit tegyek, megtettem, majd miközben vártam a választ, folyamatosan 2-3 nappal mindig kitolták a maradásom.
Mire sikerült és megkaptam a papírt, ami bizonyítja,hogy kapok JSA-t, ráfogták, hgy nem kephatok segytséget, nem vagyok hontalan, valami régi törvényre hivatkozva, ami EEA8 országként azonosít minket. Nem igazán értem ezt öszinte leszek, de azt tudom, hogy ránk ugyanaz vonatkozik, mint a lengyelekre, például, és ők kapnak házat is az onkormányzattól. Na ez most akkor hogy is van? Itt én elvesztettem a fonalat, de Jim folytatta a harcot, és fellebbezett.
Most, a válaszra várva várom sorsom alakulását, közben aktívan keresek munkát, ma volt itt a szállóban egy csávó aki munkásokat keresett, a hotel menedzsere engem nevezett meg neki, mert ahogy ő mondta, "én vagyok aza lakó amiből neki sok kéne, mert velem semmi baj nincs, nem iszok, nem bulizok, és föleg, mert segítőkész vagyok." hiszen amikor valami munkát csinálnak a hotelben, akkor mindig felajánlom, hogy segítek, ugysincs sok tennivalóm nagyrész, csak emészt a kilátástalanság. Hétfőn valószínűleg megyek a Council-hoz, a fellebbezés miatt a fő hontalanokkal és házügyekkel foglalkozó főnök akar velem beszélni. Legalább megmenekültem Janise donaldson-tól. A már-már rasszista nőtől, aki, ha rajta múlt volna az utcán élnék.

Dióhélyban ennyi, nagy vonalakban leirtam. Nem igazán tudom miért is. Valószínüleg folytatom ha új fejlemény lesz.